Baross Gábor utca
A főtértől induló és a vasútállomásig tartó főutca (Kossuth u.) utolsó szakaszát, az Attila úti elágazástól az állomásig tartó részét 1932-ben nevezték el Baross Gáborról. A névadó a Trencsén vármegyei Pruzsinán született 1848. júl. 6-án, elszegényedett nemesi családban. Középiskoláit Léván és Esztergomban végezte a bencés gimnáziumban, majd 1869-ben jog-tudományi doktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. Vármegyéje szolgálatába lépett, ha-marosan a főjegyzői tisztségig emelkedett. 1875-ben szabadelvű párti színekben országgyűlé-si mandátumot nyert, amelyet haláláig viselt. 1883–85 között előbb államtitkár, majd 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter Tisza Kálmán kormányában. Emellett rövid ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter, ill. megbízott belügyminiszter. Szapáry Gyula kor-mányában továbbra is közlekedésügyi miniszter volt, egészen haláláig. A dualizmus időszaka egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusának tekinthető; különösen a folyam- és tengerhajó-zás, a hírközlés, a vasút és az ipari szakoktatás fejlesztésében szerzett kimagasló érdemeket. Korszakos vasúti reformjai és vasakarata miatt már életében „vasminiszterként” emlegették. Fiatalon hunyt el Budapesten 1892. máj. 9-én. Eddigi ismereteink szerint Baross Gábor egy alkalommal járt városunkban, amikor 1888. júl. 4-én Csongrádra menet átutazott Szentesen. Sarkadi Nagy Mihály polgármester a vasútnál várta a minisztert a város négyes fogatával, aki ezen utazott a Tiszáig, ahol gőzhajóra szállt.
Labádi Lajos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése