A betyárját, de jó kis lakomázó!

A Szarvasi húsbolt mellett biztosan nem marad éhen a vendég

A gyermekkori álma vált valóra azzal a minap Sőrés Zoltánnak, hogy immár nem csak nyersen kínálja a magyar húsárut, hanem helyben sütve is. A Szarvasi húsbolt mellett nyitott Alföldi Betyár Lakomázó pedig higgyék el, minden szavában fedi a valóságot. Íme, a szubjektív tények, amivel egy rendhagyó sajtótájékoztatón szembesültem!

- Nem csak az üzlet dekorációjában és hangulatában szeretnénk visszaadni a reformkor hangulatát és ízlésvilágát, hanem azokban a hagyományos módon fűszerezett és korhű módon elkészített magyar ételekben is, amelyben visszatükröződnek e kor jellemzői – mondta azon a rendhagyó sajtótájékoztatón Sőrés Zoltán, amelyre a november 23-dikai hivatalos megnyitó előtti napokban hívta meg, a helyi médiumok képviselőit. A gyermekkori álmát megvalósító, Alföldi Betyár Lakomázó első tesztelésére szólt ez a szívélyes invitálás. Ahol az Ady Endre utcáról be-, a Szarvasi húsboltból pedig átsétálhat a frissen sültek ínycsiklandó áradata közé, egy kiadós lakomára az éhes látogató, minden nap reggel fél 6-tól, hétfőtől péntekig este fél 9-ig, szombaton fél 8-ig, vasárnap pedig fél 7-ig. Vendéglátónk hangsúlyozta, ez az üzlet nem csak a külsőségeiben törekszik a minőségre, hanem a szolgáltatásaiban is. Ezért az áru nyomon követhetősége érdekében, csakis a húsboltjukban is kapható, magyar alapanyagokból dolgozik a séfjük, Soós Gábor. Aki 35 különféle ételt készít naponta és ugyanilyen számban van kínálata az előrendeléses ételekre is. Sőt, neki az egyedi igények teljesítésénél is, csak a képzelet szabhat határokat. Ám az Alföldi Betyár Lakomázó tulajdonosa, mint a „Vedd és védd a szentesit!”-mozgalom jeles képviselője, a baromfiételekhez például, kizárólag a helyi alapanyagot preferálja. És a menüsorban is visszaköszön az ő lokálpatriotizmusa, hiszen például Rózsa Sándor kedvence - a csőben sült bőrös malac java, rozmaringos burgonyával -, vagy a Kurca-parti fasírt is ezt igazolják. Ám a lakoma, az bizony nem kifejezetten a gyermekek gyomrához igazított étrend, ezért az étlapjukon természetesen szerepelnek „kis betyároknak” való, kímélőbb ételek is.
Sőrés Zoltán azt is kiemelte, hogy áraikat olyan módon alakítják, ami az idelátogató és helyben fogyasztó, az itt vásárló és az ételt elvivő, illetve a telefonos megrendelők pénztárcájára, biztos nem lesz megterhelő, hiszen itt egy tartalmas lakoma körülbelül annyiba kerül, mint egy nagyüzemi menü. Így egy, a vendég szeme láttára elkészített frissensült például, savanyússággal és friss házi kenyérrel, hatszáz forint körüli összegbe kerül. De mint hangsúlyozta, a kínálatukban természetesen szerepelnek olyan különlegességek is az ínyenceknek, mint például a bikabélszínből készült ételeket, amik értelemszerűen, a drágább árkategóriába tartoznak. No és arra is gondoltak, mivel az üzlet fizető parkoló-övezetben van, ennek a terheit ők átvállalják a lakoma idejére a vendégeiktől. Akiknek egyelőre 12 ülőhelyet tudnak biztosítani, de Sőrés Zoltántól megtudtuk, tervei között szerepel egy galéria kialakításával bővíteni a férőhelyet.
Majd arra is kitért, hogy a betyárok törzshelyét, a Szentes és Orosháza között álló Lebuki csárda hangulatát, nem csak itt, az Alföldi Betyár Lakomázóba szeretnék majd megidézni, hanem a házhoz rendelt ételeik kiszállításakor is. Így már készül az a dél-alföldi népviseleti ruhaköltemény, amit - igény szerint - az üzlet egyik „arca”, Szarvady Csilla fog viselni, amikor helybe viszi az ételeket, a főséffel együtt.
Aztán az éppen 131 esztendeje elhunyt Rózsa Sándor, meg a többi korabeli betyár fényképe közé ülve, a kocsikerekekkel és más népi díszlettel hangulatossá tett helyiségben, a Betyárok tízparancsolatának árnyékában, a pattogós csárdások dallamaira teszteltük, a terülj-terülj asztalkám tartalmát.
Mi tagadás?
E sorok írója, gyomortájékon igencsak feszülő ingben, azzal kelt fel az asztaltól: a betyárját, de jó kis lakomázó ez!
Kép és szöveg: Révész János