Újabb sarc előtt a vállalkozók

Kunné Szegedi Éva bízik az Alkotmánybíróság józanságában

A jövő év január elsejétől hatályos új adótörvény újabb terheket ró majd az eddig is jócskán megsarcolt vállalkozásokra. A rendelkezés ugyanis, nem a tényleges keresetet veszi majd figyelembe a személyi jövedelemadó és a járulékok megállapításánál, hanem a tevékenységre jellemző, piaci értékű jövedelmet. Ennek várható kihatásairól kérdeztük Kunné Szegedi Éva adótanácsadót.

„A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a hatályos szabály szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét. A jövő évtől, amennyiben a vállalkozói kivét éves összege nem éri el az adóévben tevékenységre jellemző keresetet, úgy a vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző keresetet, kivét- kiegészítésnek minősül. Az egyéni vállalkozó kivét- kiegészítés után adóelőleget fizet, ugyanakkor a vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításakor a kivét- kiegészítés összegével a vállalkozói osztalékalapot csökkentenie kell. A rendelkezés 2010-től bevezeti a személyes közreműködői díj-kiegészítést is, és azt ugyancsak nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősíti. Ha ennek összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, személyes közreműködői díjkiegészítésnek minősül az osztalékból, illetve az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés is. Ez a jövedelem, vagy díjkiegészítés, egyben járulékalapot is fog képezni.” -- olvasható ez, és még jó néhány más, igencsak mellbevágó információ, illetve a témához kapcsolódó, olykor igencsak szaftos hozzászólások is a http://www.adonet.hu/fórum/horror_jarulekfizetes_2010-ben című internetes portálon.
De vajon mit is jelent, ama bizonyos „”tevékenységre jellemző kereset”?
Kunné Szegedi Éva könyvelő, adótanácsadótól kaptunk választ a kérdésünkre:
- A január 1-jétől életbe lépő új adótörvény szerint, már nem a minimálbér, illetve annak kétszerese után kell a vállalkozónak, vagy a személyesen közreműködő társasági tagnak a személyi jövedelemadót, illetve a járulékot megfizetni, hanem a már említett, piaci értékű jövedelem, a „tevékenységre jellemző kereset” alapján. Ez pedig azt jelenti, hogy egy egyelőre még nem ismert nomenklatúra alapján döntik majd el, hogy adott tevékenységben mennyit lehetne keresni állami alkalmazásban és ez lesz a továbbiakban a számítási alap. Vegyünk egy példát! Ha mondjuk egy könyvelő 300 ezer forintot keres a közszférában, vállalkozóként pedig csak 143 ezret, akkor 2010 decemberében, a kettő közötti különbség után is fizetnie kell. Sajnos ez a törvény már az evás vállalkozásokra is ki fog hatni, hiszen náluk is a tevékenységre jellemző kereset lesz a számítás alapja. A jogalkotó egyelőre még nem akarja eltörölni ezt az unió által nem éppen jó szemmel nézett egyszerűsített vállalkozói adót, csak éppenséggel ilyen módon ellehetetleníti. Ez az új adócsomag igen durván hangzik és bízom benne, hogy az Alkotmánybíróság is így véli majd, amikor meghozza az ítéletét a beadott indítványra…
- Mi alapján fogják meghatározni, hogy mely területen mennyi az átlagkereset?
- A tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összegének a meghatározásában, pillanatnyilag úgy tűnik, csak az életkor alapján lesz némi eltérés. Ám azt például, hogy ki, hol végzi az adott tevékenységet, azt a jogalkotó teljességgel kihagyta a számításból. Pedig egyáltalán nem mindegy ugye, hogy valaki a pesti Vörösmarty téren, a szegedi Klauzál téren, vagy éppenséggel a szentesi Kossuth utcán üzemeltet egy cukrászdát.
- Mennyiben jelent újat a társaságok tagjaira nézve ez az új rendelkezés?
- A társaságokban személyesen közreműködő tagok évközben tagi-kivétet számolnak el, míg az év végén osztalékot vesznek ki, és ezt kell majd visszaminősíteniük január elsejétől összevonandó jövedelemnek, amiből szintén járulékot és adót kell fizetniük. Így lényegesen többet vesz ki majd az állam az ő zsebükből is, mint korábban.
- Mire számíthatnak a nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók?
- Őket is hatványozottan sújtja majd ez az adózási rend, hiszen nem tesz különbséget a jogalkotó abban a tekintetben, hogy valaki főállásban, vagy kiegészítésként végzi a tevékenységét. Így a már sokat emlegetett, tevékenységre jellemző keresettel, bizony sokan könnyen elveszíthetik a nyugdíjukat. De ugyanilyen veszélybe kerülhetnek a munkaviszonyosok is, akik eddig nem fizettek járulékot, mert utánuk azt a munkáltatók megfizették. Hangsúlyozom, ha marad eredményük!
- Nincs is rés ezen az új adótörvényen?
- A kiskaput most csak az jelentheti, hogy eszméletlenül veszteségesen kell működniük a vállalkozásoknak. Az eredményt ugyanis, ha nem születik benne változás, kegyetlen módon megsarcolják, ezzel a nem éppen a gazdaság fehérítését elősegítő törvény által.
Révész János