Arany János utca
A felsőpárti városrészben található; az Ady E.utca érintésével a Tóth József utcát és a Rákóczi Ferenc utcát köti össze. 1857-től a századfordulóig Serkocsma utcának nevezték, valószínűleg az utcában működő sörfőzdéről és kocsmáról. Az 1870-es években az Arany J. utca és a Klauzál utca találkozásánál kialakult egy kisebb piac, amelyet 1895-től Kispiac térként emlegettek. Itt állt a Szűrszabó Nagy Imre által fúratott díszes artézi kút. 1903-tól már az egész utcát Kispiac utcának nevezték. Nyíri Antal szentesi származású nyelvészprofesszor szerint ez a hely vízválasztó volt: innen észak felé folyt a Nagygörgős és a Kisgörgős ér, délre a Kisvölgy ér.
Az 1906. évi városrendezéskor az utca ifj. Bartha János (1829–1890) gazdálkodó, városi és megyei képviselő, a református egyház főgondnoka, nemes adományozó nevét vette fel, aki ebben az utcában lakott. Utóbb az ő és felesége adományából létesült a mezőgazdasági szakiskola és egy női ipariskola. A mezőgazdasági iskola ma is az ő nevét viseli. Az utcában élt ismertebb személyek: dr. Reis Sámuel orvos, városi és megyei képviselő, a szentesi izraelita egyház elnöke; Szűrszabó Nagy Imre földbirtokos, városi képviselő, nemes adományozó, a Református Kör Kiss Bálint utcai székházának építtetője.
1957-ben az utca névadója Arany János költő és műfordító lett, aki Nagyszalontán született 1817-ben, és Budapesten hunyt el 1882-ben. 1833–36 között a debreceni kollégiumban tanult, közben Kisújszálláson tanítóskodott. 1836-tól Nagyszalontán segédtanító, 1840-től aljegyző. A Toldi c. népies eposzával 1847-ben elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját és Petőfi Sándor barátságát. 1848 őszén rövid ideig nemzetőrként szolgált, szerkesztette a Nép Barátja c. lapot, majd belügyminisztériumi fogalmazó lett. Az 1848/49-es szabadságharc idején több forradalmi hangvételű verset írt. 1851-től a nagykőrösi református gimnázium tanára. A tanítás mellett ekkoriban írja legjelentősebb költeményeit. 1860-tól Pesten élt, a Szépirodalmi Figyelő, majd a Koszorú szerkesztője. Jelentős szerepe volt az első magyar Shakespeare-kiadás előkészítésében, lefordításában. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1865–79 között főtitkára. Négyesy László és Barta János szentesi születésű irodalomtörténész professzorok jelentős tanulmányokat írtak Arany János munkásságáról, és a volt szentesi diák, Angyal Dávid is foglalkozott vele. Kedvelt hősének, Toldinak, szintén van utcája Szentesen (Toldi köz).
Labádi Lajos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése