Postaváltás...

Még egyszer a Petőfi Szállóról – helyesen
Levelet kaptunk Csete György Kossuth-díjas építésztől, a róla megjelent cikket követően.
Íme:

„Kedves Molnár Anita!
Kedves János!

A Petőfi Szállót, sajnos, nem Lehner Ödön tervezte, akiről eddig az egyetlen, többször is bemutatott, TV-ben is látható mozifilmet én írtam és rajzoltam, 1984 körül. A pesti Japán-kávéházban a márványasztalt, ahol az öreg Lehner (Papszi) üldögélt, sok fiatal építész vette körül és ott firkált ötleteit, míg a pincér le nem törölte, másolgatták, majd abból életműveket teremtettek, irodákat tartottak fenn, több tervezővel. Ezek egyike lehetett Komor Marcell is (1868-1944), a mi szállónk az ő egyik alkotása, amely a szállóra és a vigadóra kiírt pályázat nyomán épült fel: 1898-99-ben.
Kíváncsian várom a szentesiekkel együtt, hogy elég lesz-e ennyi idő a mára teljesen tönkrement és tönkretett nagyszerű épület tatarozására? Fontos lenne, ha magazinotok addigi számaiban többször is, rendszeresen, fényképeket közölne a munkálatok előrehaladásától a befejezésig.

Köszönt Benneteket:
Csete György építész.

*

Tisztelt Csete György!
Kedves Gyuri bácsi!

Valószínű a technika kisördöge tréfált meg, amikor az általad mondottakból véletlenül kimaradt az alábbi, aláhúzott rész:
„Nagy esemény lesz az a város életében, ha átadják – állítja -, hiszen a patinás épület tervezőjét, Komor Marcellt, Lehner Ödön tanítványát is ő a legnagyobb magyar építészek egyikének tartja.”
Ami a leveled végén kérteket illeti, annak igyekszünk eleget tenni, íme az első fényképünk a Petőfi Szállóról, Veled.
A bakiért pedig Tőled, illetve az Olvasóktól egyaránt elnézést kérve, maradok tisztelettel és barátsággal:
Révész János