Kolbász lesz a kukoricából Héjjáéknál
Kalandos élete volt a Héjja testvérek legidősebb fivérének Lászlónak, aki több évtizedes külhoni tartózkodás után, ma egy családi vállalkozás élén ügyvezetőként biztosít munkát és megélhetést a családján túl, több mint száz embernek. A tizenhat esztendős csongrádi cégnél, ma a növénytermesztéstől a késztermék értékesítéséig tart a sertéstartás és feldolgozás, de már készülnek a korszerű biogáz-üzem építésére is, és ez az 1,2 milliárdos beruházás, várhatóan tovább szélesíti majd a vertikumot.
Tíz év börtönt kapott politikai elítéltként a Rákosi korszakban, és ebből három esztendőt a bányában, egyet az ÁVH-n zárkában kellett letöltenie, a ma 83 esztendős Héjja Lászlónak. Az általa irányított Héjja Testvérek Kft. ügyvezetőjének – Laci bácsinak -, aki folytatva a kalandos életútját, meséli tovább az idáig vezető göröngyös utat. Mint sorolja: ’56-ban, menekülve a hátralévő 6 év letöltése elől, Belgiumba disszidált, ahol elvégezte a közgazdasági főiskolát. Közgazdászként, a belga gyarmaton, Kongóban kapott állást egy ültetvényen. Bár ő székely származású édesapa és hódmezővásárhelyi édesanya gyermekeként, paraszti családba született, hosszú idők után, csak itt került a közelébe ismét a mezőgazdaságnak, amit egész életében elkerülni igyekezett.
De vajon miként jutott ide, a Csongrád megyei Felgyőre, egy sertés tartással és feldolgozással foglalkozó, családi vállalkozás élére?
Erre is jön a válasz hamarjában:
- A rendszerváltás évei előtt is egyre sűrűbben látogattam haza, a Városföldön agrármérnökként, sertésekkel foglalkozó öcsémhez, rokonaimhoz. Kettős állampolgárként azután, mi is hazatelepültünk és éppen 16 esztendeje annak, hogy a Csongrádi Állami Gazdaságtól épületestül, jószágostul, takarmányostul, megvettük ezt a sertéskombinátot, amit ma az állatorvosi végzettségű unokaöcsém irányít. Majd a második lépésként, megvásároltuk a gazdaság mintegy 2000 hektáros, levelényi szántóinak a bérleti jogát, itt pedig az öcsém lett a vezető. És ma már sajnálatomra, beolvadt hozzánk a tökre ment csongrádi húsüzem is, amit néhány éve, már a fiam irányítása alatt tettünk EU-konformmá, ami csökkentette a nyereségünket – sorolja a növénytermesztésben, állattartásban és húsfeldolgozásban, összesen 125 embert foglalkoztató cég vezetője.
Így lett teljes tehát a vertikum. Ami most onnan indul, hogy a jó minőségű, ma már 3000 hektár, lineárokkal öntözött saját földön, önállóan végzett növényvédelemmel termelnek kukoricát, búzát, napraforgót, repcét, csemegekukoricát, árpát, ez pedig a számítógép vezérelte saját takarmánykeverőből, megfelelő ásványi és tápanyagokkal kiegészítve, szárazon kerül a sugárirányban megépített 16 ólban az állatok elé az önetetőkbe. A takarmánynál maradva azonban, Héjja László rögtön hozzáteszi: 2007-ben olyan termésük volt, ha csak abból élnének, akkor akár meg is duplázódhatott volna a nyereségük. Majd így folytatja: - Most viszont hektáronként 50-70 ezer forintot vesztünk. Ez olyan tény, ami általános és csodálkozom rajta, hogy alig van róla szó!
A sertéstartás, ami az ő esetükben ezt az ezerkocás telepet jelenti, most jövedelmező. Évente - mesterséges megtermékenyítés által – 20–25 ezer, jellemzően magyar lapály fajtájú kismalacuk születik, ám helyhiány miatt, ennek csak egy részét tudják hízósertésként tovább tartani. A húszkilós malacok 600 forintos áron kelnek. Éves szinten 15 ezer hízót állítanak elő és ennek a két harmadát, a napi 3 tonna kapacitású üzemükben dolgozzák fel, míg a többit hasított félsertésként – jelenleg 480 forintos kilónkénti áron - értékesítik. Érdeklődésemre elmondja, csak Kolozsvárra szállítanak exportként, oda viszont rendszeresen. Majd bal kézzel alulról megkopogtatja az asztalt, ez pedig most nem csak az erdélyi partnernek szól, hanem az összes magyarnak is, hiszen nincs kintlévőségük, ez idáig mindenki becsületesen fizetett nekik.
Látogatást teszünk a húsüzemben is, ami nem a cégvezető, hanem a megye állatorvosai szerint, a környék egyik legkorszerűbb feldolgozója. Közel ötven terméket állítanak itt elő, a kóstolás pedig igazolja, nem is akármilyen házias ízekkel. És ott a Csongrád határában álló húsüzemük előtt, egy kisebb épület is, rajta a felirat: Húsbolt. Amikor ennek bezárása okát firtatom, Laci bácsi azt feleli: sajnos az még az eladó bérét sem kereste ki.
Majd szélesítjük a kört a beszélgetésünk során és arról érdeklődöm, hozzájuk vajon begyűrűzött-e már valamilyen módon, a napjainkban érezhető pénzügyi- és gazdasági világválság. Mint mondja, éppen aznap hívta össze az embereket és tájékoztatta őket a kialakult helyzetről. Véleménye szerint, ha az euro árfolyama 270-280 forint között mozog, abból csak a termelő lesz nyertes. Ezt pedig ő azzal indokolja, hogy mindennek az ára emelkedik, ám a bérből élők fizetése viszont nem változik. Így a kilónkénti 350 forintos disznóból is könnyen lehet 400-at is csinálni élősúlyban, ám ezzel a tízmillió magyar fogyasztó, megint csak veszít. Állítása szerint ez pedig nem más, mint az életszínvonal csökkentésének az elegánsabb formája.
Kép és szöveg: Révész János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése